markánsan különböznek az átlagtól a fiatal generációk médiafogyasztási szokásai

Markánsan különböznek az átlagtól a fiatal generációk médiafogyasztási szokásai – írta idei Médiapiaci jelentésében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Az MTI-hez kedden elküldött jelentés szerint a mai médiagazdaság minden szereplőjének elengedhetetlen a folyamatos alkalmazkodás, ami a változatos online üzleti modellek előretörése, a globális platformok növekvő befolyása, valamint a fogyasztási szokások változása – különösen a fiatalabb korosztályok médiahasználatának átalakulása – miatt vált szükségessé.

Idézik a közleményben Koltay Andrást, az NMHH elnökét, aki a jelentéssel kapcsolatban kiemelte, hogy az átlátható hatósági működésre, a piaci és társadalmi kapcsolatokra, valamint a fogyasztói információkra épülő, tényeken alapuló helyzetértékeléssel tudnak a leghatékonyabban felkészülni és reagálni ezekre a megmérettetésekre.

A jelentés átfogóan vizsgálta a rádiózás, a televíziózás, a nyomtatott és online sajtó, az új médiaplatformok, illetve a hírfogyasztás és a hirdetési piac trendjeit és elemezte többi között a mozi- és filmpiac fejleményeit, a közterületi hirdetési piac alakulását, a fiatalok médiafogyasztási szokásait is.

A közlemény szerint az NMHH elnökét a tavalyi jelentés “egyöntetűen pozitív visszhangja” megerősítette abban a meggyőződésében, hogy az általuk választott objektív, strukturált szakmai megközelítés képes értelmes, előremutató párbeszédet indítani.

Koltay András hangsúlyozta, hogy ez olyan rendkívül érzékeny és “gyakran ideológiailag vagy érzelmileg terhelt” témakörökben is lehetséges, mint a médiafogyasztás sokszínűsége, a sajtószabadság szerepe a digitális korban vagy a globális platformok piactorzító hatása az online médiaszolgáltatások és reklámok piacán.

A médiahatóság közölte azt is, hogy aktuális elemzések szerint a fiatalabb generációk fogyasztási szokásai gyorsabban változnak, mint az általános trendek, példaként említve, hogy a 13-17 és 18-29 évesek például naponta átlagosan csak 133, illetve 144 percet töltenek tévézéssel, szemben az országos átlaggal, ami 289 perc.

Az NMHH szerint ezek az adatok azt is megmutatják, hogy a televíziózás visszaesése a fiataloknál 13 éves kor környékén válik szembetűnővé, amikor a gyermekcsatornák helyét az online tartalomfogyasztás veszi át.

Összegzésük szerint a rádióhallgatásnál is hasonló tendenciák figyelhetők meg, ugyanis a 15-19 évesek 2022-ben átlagosan 64 százalékkal kevesebb időt töltöttek rádiózással, mint négy évvel korábban, a 20-29 évesek pedig a 2019-ben kiadott adatokhoz képest harmadával kevesebbet.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a nyomtatott napilapok, folyóiratok és magazinok terjesztési számai évek óta csökkennek; a 15 évnél idősebb magyarok már csak mintegy 44 százaléka olvas rendszeresen nyomtatott újságot, a fiatalabb korosztályoknál pedig ez az arány még alacsonyabb.

Az online médiafogyasztás előretörését mutatja az is, hogy a 8-15 éves korosztály tagjai átlagosan naponta csaknem 4 órát töltöttek 2022-ben az okostelefonjuk képernyője előtt, ezzel kapcsolatban az NMHH úgy fogalmazott, hogy “kis túlzással, ami nem érhető el az okostelefonon, az számukra nem is létezik”.

Az életkorral egyenes arányban nőtt a készülékhasználat átlagos ideje is – közölték, hozzátéve, hogy a fiatalok a telefonjukon párhuzamosan használják a különböző platformokat, formátumokat és tartalmakat, melyek használata folyamatosan beépül a napi rutinjukba.

A jelentés szerint 2022-ben a magyarországi internethasználók 58 százaléka töltött napi átlagban 3 óránál is többet a képernyő előtt.

Mint írták, a streamingszolgáltatások és videómegosztó platformok új dimenzióba helyezik a televíziózást, ezek versenytársakként szerepelnek a hagyományos lineáris televíziós piac mellett. A rádiózásban is hasonló átalakulás figyelhető meg, tekintettel arra, hogy az online rádiók, zenei streamingszolgáltatások és podcastok is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Ebben a változó médiakörnyezetben a nyomtatott sajtó is kihívásokkal néz szembe a közösségimédia-platformok és online tartalomszolgáltatások növekvő terjedése miatt – hangsúlyozta az NMHH.

Kitértek arra, hogy a hirdetési bevételek emelkedése 2022-ben megtorpant, sőt a nominális növekedés reálértéken jelentős csökkenést mutat. Az internetes reklámbevételek növekedésében a meghatározó szerepet a globális digitális platformok játszották; a 163 milliárd forint körülire becsült teljes hazai online hirdetési piac bevételeinek csaknem kétharmada a Facebook és a Google kasszájába került 2022-ben is.

A hírfogyasztást és az információszerzést vizsgáló kutatás szerint a 15-75 éves korosztály alig 4 százaléka használja mind a négy különböző médiatípust, 24 százalékuk három, 44 százalékuk pedig kettőt választ, 23 százalékuk egyetlen forrásból tájékozódik, míg a megkérdezettek három százaléka egyáltalán nem használ médiatípusokat arra hogy a világ eseményeiről tájékozódjon – sorolták.

Az internet szerepe egyre meghatározóbb, a digitális tájékozódási formák népszerűsége tovább növekszik, ezzel párhuzamosan, a folyamatosan bővülő médiakínálat kockázatokat is hordoz. A közösségi oldalakat használó 16 év feletti internetezők 74 százaléka találkozott már káros tartalmakkal, megnyilvánulásokkal, álhírekkel és átverős hirdetésekkel – ismertette az NMHH.

Ezért is tartja az NMHH kiemelt jelentőségűnek, hogy jogszabályban meghatározott eszközeivel hozzájárulhasson a médiatudatosság javulásához, a hazai médiakultúra fejlődéséhez – olvasható a médiahatóság Médiapiaci jelentésében.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük