Gulyás Gergely a kormányinfón arra kérdésre, hogy miért zsarolja Magyarországot Ukrajna, azt felelte, Ukrajna azt követeli Magyarországtól, hogy hagyjon fel a békepárti politikával.
Arra a kérdésre, hogy a Mol nem tudná-e más szerződéses partnerétől pótolni a kieső kőolajat, a Miniszterelnökséget vezető miniszer úgy felelt: „a problémák sorban úgy néznek ki, hogy az ellátásbiztonság garantálható-e”, és „ha garantálható, akkor ugyanezen az áron garantálható-e.”
Bóka János ehhez hozzáfűzte, hogy a probléma megoldása rendkívül egyszerű: Ukrajnának be kell tartania a nemzetközi jogi kötelezettségeit. Ukrajnának nemzetközi jogi kötelezettsége, hogy ezeket a szállítmányokat átengedje – mondta.
Az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjáról Gulyás Gergely úgy nyilatkozott, már a háború előtt is sokat tett Magyarország a tárolókapacitás növelése érdekében; építettek és vásároltak vissza tárolókat, így az egyik legtöbb tartalékkal rendelkező uniós tagállam vagyunk. Hangsúlyozta: a rendszer egyelőre működik, „mindenre fel vagyunk készülve”.
Az Európai Bíróság Magyarországot a migrációs politikája miatt elmarasztaló ítéletéről kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy az ítéletnek ne tegyen eleget. Vagy fizetünk, vagy levonják a napi egymillió eurós bírságot.
A jogi helyzet világos – tette hozzá, a napi egymillió eurós bírság az ítélet meghozatalától esedékes.
Hangsúlyozta: Magyarország teljes joggal tiltakozik az ítélet ellen, ugyanakkor leginkább az osztrákoknak és a németeknek kellene így tenniük, mivel a hazánkba érkező illegális migránsok nagy része hozzájuk tart.
Bóka János kiemelte: sem Magyarországnak, sem Európának nem érdeke az ítélet végrehajtása, ezért konzultációt kezdeményeznek a bírósági ítélet végrehajtásával kapcsolatban az Európai Bizottsággal. Az egyeztetés szeptemberben kezdődik majd.
„A magyar kormány pozícióját egyértelműen meghatározza a választópolgárok akarata és az alaptörvény rendelkezései” – szögezte le Bóka János, hozzátéve: Magyarország azért védte saját határait, hogy Európát is védje. A határvédelem költségéhez azonban az unió nem járult hozzá – mondta.
A miniszter szerint, ha Magyarország végrehajtja az ítéletet, akkor ismét a „2015-ös képekkel fogunk találkozni.”
Ugyancsak kérdésre úgy értékelt: nem járja, hogy miközben az Európai Unió azért bírságol bennünket, hogy nyissuk meg a határainkat, mi külföldi embercsempészekről magyar börtönökben gondoskodunk milliárdokért. A lehető legjobb, ha hazamennek – fogalmazott Gulyás Gergely.
A miniszter megjegyezte azt is, lassan nem lesz szükség embercsempészekre, mert ezt a munkát az Európai Bíróság és az Európai Bíróság elvégzi.
Leszögezte ugyanakkor, hogy magyar embercsempészeket nem engedtek ki a börtönökből.
Arról, segítünk-e Görögországnak kerítést építeni határain, a miniszter úgy nyilatkozott, „mi a bevált technikákat szívesen megismertetjük bárkivel”.
Azt is mondta: képesek vagyunk arra, hogy ne a magyar adófizetők fizessék ezt a bírságot.
Egy újabb kérdésre jelezte, az egyik, külföldiek által fizetett, konkrétan azonban nem megnevezett különadót azért tartotta fenn a kormány, hogy ebből fizesse a bírságot.
Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: az uniós migrációs paktum a működésbe lépése előtt bukott meg, noha egyes elemei előrelépésnek tekinthetők. Ezek között említette, hogy 12 hétig zárt táborban lehet fogva tartani a migránsokat; ez szerinte a Magyarország által meghonosított tranzitzóna-gyakorlatot valósítja meg.
Ugyanakkor arról beszélt: az elosztási mechanizmus fenntarthatatlan, hiszen abból indul ki, hogy a menekültstátuszt elnyert emberek abban az országban maradnak, ahová „sorsolták” őket, miközben az uniós jog engedi őket más tagállamba utazni.
Magyarország senkit sem fog átvenni, még akkor sem, hogyha fizetni kell – jelentette ki, vitathatónak nevezve a szerinte a nyolcvanas évek végének Romániájára emlékeztető szabályozás morális oldalát.
Az ukrajnai fegyverszállításokról szólva a miniszter kiemelte: a NATO hibát követ el, amikor bevonódik az orosz-ukrán háborúba. Hangsúlyozta: először az öldöklésnek és az Európa egészére háruló negatív követkeményeknek kellene véget vetni.
Az Ukrajnának adott nyugati segítség mértékéről úgy nyilatkozott: azt egyelőre zárójelbe tenné az amerikai elnökválasztásig, ami után „meglátjuk, nem lesz-e esetleg béke jövőre már”.
Mi semmilyen háborús félnek semmilyen fegyvert nem szállítunk – húzta alá Gulyás Gergely.
Azt is mondta: a magyar kormány több alkalommal is elítélte Oroszország ukrajnai agresszióját, jelenleg azonban nem reális, hogy Oroszország teljes egészében kivonja csapatait Ukrajna területéről.
A nemrégiben felvett kínai hitelre a miniszter azt mondta, az nem az uniós forrásokat pótolja, utóbbiak leghívásával jól állunk; a kormány azt gondolja, hogy a világnak és Magyarországnak is jó a szabadkereskedelem, a kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatok rendszere, beleértve a hitelfelvételt is. Értékelése szerint az egymilliárd euró, noha nagy összegnek tűnik, valójában nem tekinthető kiemelkedőnek az állam gazdálkodásában.
Azt is mondta, arra kell számítani, hogy folyamatosan lesznek olyan hitelügyletek, amelyek Magyarország számára előnyösek. Ha kedvező kamatok mellett lehet fejlesztési hitelt felvenni, akkor ez szükséges és indokolt, különösen, ha olyan beruházásokat finanszíroznak belőle, amelyek megtermelik a hitel visszafizetéséhez szükséges pénzt is – tette hozzá.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán