300-500 ezren lehettek a Békemeneten. www.celebriti.hu

A Békemenet ismét óriási erőt mutatott fel, mára mozgalomból intézménnyé vált – mondta Fricz Tamás politológus, filozófus a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója a résztvevők számát 300 ezer és 500 ezer közöttire becsülve azt mondta: az idei Békemenet a nagyobbak közé tartozott, s szerinte “talán a legnagyobb tömeg most volt”.

Rendkívül bíztatónak tartotta, hogy – az ellenzéki “vészmadárkodókra” rácáfolva – ugyanúgy több százezren vettek részt a Békemeneten, mint az elmúlt tizenkét évben bármikor.


Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendezvény népszerűsége idén azért is volt kimagasló, mert a Békemenet elnevezés talán még soha nem volt ennyire aktuális, mint most, amikor “háborús helyzet” van.

A menet, ahogy eddig mindig, idén is rendkívül nyugodt körülmények között zajlott: egy békeszerető, nyugodt emberekből álló összetartó – érzelmi és értékbeli – közösség, erő jelent meg a budapesti belvárosban – emelte ki.

A résztvevők összetétele kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy ezúttal szembetűnő volt a fiatalok komoly aránya a tömegben, ami arra utal, hogy “megvan az utánpótlás, a folytatás lehetősége”, amit az is mutat, hogy a résztvevők mindig várják az újabb találkozás lehetőségét.

A Békemenet a politológus szerint megmutatta azt is, hogy “egy konzervatív, nemzeti beállítottságú, békepárti értékrend mögött óriási társadalmi közösség van, és újratermeli önmagát”.

Annak kapcsán, hogy sokan vidékről vagy a határon túlról érkeztek, hogy az emberek egy részét “buszoztatták”, Fricz Tamás azt mondta: a Békemenet “nem egy budapesti összejövetel”, arra az egész országból és a határon túlról is el akarnak jutni az emberek. Szerinte természetes, hogy megszervezik utazásukat azok, akik nem tudnak autóval vagy vonattal érkezni.
    Egy német résztvevővel készült bejátszásra és arra a műsorvezetői megállapítására reagálva, hogy az idei rendezvényen “Európa is ott vonult (…) német, svéd, lett, litván és észt zászlók alatt”, a politológus kiemelte: Európa megosztottá vált a jelenlegi háborús légkörben. Szerinte azok az európai állampolgárok, akik a béke pártján állnak, és valóban egy normális európai életmódhoz ragaszkodnak, figyelemmel követik a magyarok Békemenetét és erőt merítenek belőle.
    A jelenlegi történések – például a néppárti vezető, Manfred Weber kötelező európai sorkatonaság felállításáról szóló tervei – azt üzenik, amit Orbán Viktor miniszterelnök, Fidesz-elnök is mondott a Békemeneten: “a háborúpárti erőket nem meggyőzni kell, hanem legyőzni, akár itthon, akár a nyugat-európai országokban” – vélekedett a politológus.
    Szerinte Európa mára a békepártiak és a háborúpártiak táborára szakadt, a június 9-i választás pedig azért nagyon fontos, mert meghatározza e két tábor harcának végső kimenetelét.
    Minél nagyobb sikereket érnek el a békepárti erők a választáson, annál inkább van esély arra, hogy legyőzzék a háborúpárti erőket. “Sorsdöntő választás és sorsdöntő év előtt állunk” – hívta fel a figyelmet Fricz Tamás.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük