Miközben élvezhetjük a jó időt, a hosszú hétvégét, vessünk egy pillantást arra, miről is szól Pünkösd, mit ünneplünk?
Pünkösd egyházi ünnep, amely szorosan kapcsolódik Húsvéthoz is, hiszen az azt követő ötvenedik napon szokták „megtartani”. Eredetileg a zsidó nép ünnepe, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a törvényeket kőtáblákon) ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon Sabouthkor.
A keresztény egyházi ünnep története a Szentíráson alapul: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.
„És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk.” (Csel 2:14)
Elképesztő természeti jelenség lehetett, amitől egészen biztosan sokan megrémültek, de rengetegen megtértek és hinni kezdtek, igazi csodajelenség volt.
Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd egyben az Egyház születésnapja is.
Pünkösdhöz számos népszokás kapcsolódik. A csalad.hu oldalán olvashatjuk, hogy a legismertebb, a középkor óta élő pünkösdi népszokásunk az egész Európában elterjedt pünkösdi király-választás, ahol főként ügyességi próbák (lóverseny, bikahajsza, tuskócipelés, karikába dobás stb.) során a legrátermettebb legény egy évre kapta meg a királyi címet.
A pünkösdi játékok győztesének hatalma egy évig tartott, addig a többi legény engedelmességgel tartozott neki. Uralkodásának ideje alatt a pünkösdi király minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos volt, és minden kocsmában ingyen fogyaszthatott, a közösség kontójára.
Hazánkban a 16. században már általánosan ismert volt a pünkösdi királyság múló, értéktelen voltára utaló szólás: „Rövid, mint a pünkösdi királyság”.
Sok helyen pünkösdi királynét választottak a falubéli kislányok közül (cucorkázás), aki díszes menet élén járta be a falut házról-házra. Ennek a szokásnak több változata is ismert. Az egyik legelterjedtebb motívum, hogy a fehérbe öltöztetett, fátyollal vagy piros mintás kendővel borított kis királyné a kosarában rózsaszirmokat vitt, amivel meghintette az ajándékozókat. Ahol szívesen fogadták a menetet, ott a kíséret tagjai egy termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelték a királynét.
A pünkösdölés (más néven mavagyonjárás vagy mivanmajárás) egy énekes-táncos adománygyűjtő népszokás volt az Alföldön. Gyakorlatilag a pünkösdi királynéjárás egyik változata, amikor is a gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, mondókázva, táncolva végigjárta a falut és adományt gyűjtött.
A tavasz egyik legnagyobb ünnepéhez számos hiedelem is köthető.
Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A néphit szerint a pünkösdi harmatnak gyógyító-, varázsereje van. Ezért egyes helyeken pünkösdkor harmatot szedtek, amit a szembaj és szeplő ellen használtak orvosságként. A pünkösdi eső viszont rossz előjelnek számított, egy mondás szerint a “pünkösdi eső ritkán hoz jót”.
Forrás: csalad.hu
Fotó: KÉP MÁS