A vízkereszt az egyik legősibb keresztény ünnep, amely Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe:
- a napkeleti bölcsek imádása (és korábban, a karácsony ünnepének kialakulása előtt Jézus születése),
- Jézus megkeresztelkedése a Jordánban,
- Jézus első csodája (a víz borrá változtatása) a Kánai mennyegzőn.
Ezek közül később keleten Jézus keresztsége lett hangsúlyos (erre emlékeztet a vízszentelés), nyugaton pedig a napkeleti bölcsek látogatása került előtérbe – olyannyira, hogy a Római Katolikus Egyház a Második Vatikáni Zsinat óta csak ezt ünnepli vízkeresztkor, a többit más napokra helyezték át.
A keleti egyházakban sokáig nem különült el Jézus születésének, illetve a napkeleti bölcsek látogatásának megünneplése. Az evangélium szerint a bölcsek a betlehemi csillagot követve mentek Júdeába, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának.
Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra. Már a XV. században jellegzetes magyar szokás volt a papság vízkereszt napi alamizsnagyűjtése. Krisztus Jordán vizében való megkeresztelésének, melynek emlékére országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. A megszentelt vízzel még aznap behintették az állatokat, meglocsolták az istálló sarkait, az ólakat, az udvart, hogy megelőzzék a bajt, betegségeket. Házszenteléskor a pap megszentelte, megfüstölte a házat, utána az ajtóra felírták a G.M.B. betűket, a háromkirályok nevének kezdőbetűit, és az esedékes évszámot. Így vélték elkerülni a villámcsapást, a rontást, és általános védelmet biztosítottak maguknak. A XVI. század óta dokumentált szokás a csillagozás és a csillagének éneklése. Egyes vidékeken a mai napig is járnak gyermekek csillaggal háromkirályok képében köszönteni.
További részletek:
Vízkereszt – Wikipédia (wikipedia.org)
Forrás: Wikipedia, ezennapon.hu
Fotó: vaconline.hu